Beszarás!...a nagy kaki teszt

Ez most valami vicc..., gondolom gondolod. Nem, nem az, pedig lehetne akár átvitt értelmű cím is, hiszen az elmúlt hónapokban a világ eléggé belenyúlt, vajon a teszten átmentünk egyébként?

Én sem maradhatok ki a járvány okozta járványos okoskodással, viszont egy kissé más formában, néhány hírrel innen Norvégiából, vajon hogyan is volt, van, lesz itt?

Annyit hozzá szeretnék tenni már így az elején, hogy Norvégia szerintem eddig elég jól megúszta a megúszhatatlant (242 elhunyt). Gazdaságilag azért az olajár összeomlása nem tett jót a koronának, a turizmus szintén megállt (ha a külföldi beutazásokat nézzük), ahogyan a szolgáltató ipar és szektor is, de ez mindenhol így van. De ezeken felül nem lehetett túl nagy kétségbeesést látni a norvég arcokon.

Némi magyarázatként egy nem oly régi gyűjtésem, statisztikákkal, hogy honnan kellene túlélniük szegényeknek egy esetleges gazdasági összeomlás esetén.

Tehát összeszedtem néhány cikket jó szokásom szerint. Általánosságban elmondható, hogy a kezdeti nemtörődömség gyanúja azért nagyjából alaptalan volt. Értem ezalatt, hogy eleinte arról szóltak a hírek, hogy a nyaralótulajdonosok (hytte) pedig menni fognak kedvük szerint húsvétkor például. Aztán győzött a szabályozás (a nagy mértékű büntetés) és a józan ész, és maradt mindenki a seggén. De egyéb területen is, összességében nagyon fegyelmezett volt mindenki.
Egy norvég kisváros lakójaként engem például semmiben sem korlátozott eddig ez a vírus, és szerintem nem is fog már.

Ez jól látható volt a nemzeti ünnepen (május 17.), üresek voltak a máskor zsúfolásig megtelt terek. Én várom már a fotósok embermentes városi képeit a világ minden részéről. Milyen nélkülünk a táj.
Nem kérdés, sokkal másabb és jobb.

Közben szépen nyár lett, és láthatóan a turizmusra jelentősen építő országok meg is nyitották kapuikat. Lehet menni tessék kérem. Vagy jönni, na azt nem. Ide nem, úgy tudom. Ehhez kapcsolódik a cím a kakival. Mindjárt érthető lesz ígérem.

Az egészséges(?) viking/skandináv versengést a norvég, dán és svéd között, ez a vírus főleg az eltérő svéd hozzáállás miatt kissé feszültté tette.
Nem kérdés, hogy néhol túltolták azt gondolja az átlag emberke, de sohasem lehet tudni hogy mi lett volna a volna. Csak a sok sok spekuláció, az ami marad minden után.

Akkor erről egy keveset ha már szóba került. Nagyjából úgy kell elképzelni, mint volt régen az osztrák határ túloldalán lévő bevásárlóközpontok. Ahová jártak át a magyarok tömegével.

Ez itt még mindig létezik, hiszen a norvég édesség és alkohol áraknál a svéd jóval barátibb, na ezért már érdemes útnak indulni, gondolja elég sok norvég. Szóval a határ menti svéd kisvárosok erősen építenek erre. Na ez most így beállt.

Valami ilyesmi történt, ahogy a cikk írja. Ami a svédeknél káoszt szült, annak most a határ innenső oldalán lévő üzletek örülnek. És jól látszik mennyi az annyi.
Közben milyen érdekes, hogy édességgel és alkohollal próbálta az ember túlélni a négy fal között. Pedig itt azért nem voltak olyan nagyon kijárási korlátozások, bár Osloról nem tudok nyilatkozni.
Én meg soha nem várt formámba kerültem közben, biztosan a vírus nyomása okán, ja nem. Én se nem csokiztam se nem alkoholizáltam, teszem hozzá.

Szóval vissza az első cikkhez, ha nem tetszik érteni norvégul akkor a lényeg röviden. Az említett üzletben az édesség forgalma 89%-al nőtt. Sör 33%, csoki 38%, cigi 44, snus 55%, bacon 57%. Úgy számolják, hogy májusig kb. 1,7 milliárd koronával maradt több az országban ezen oknál fogva, és ez mínusz leginkább a határ menti svéd városkáknak fájhat.
Ezen svéd bevásárlóközpontok 90%-os forgalom kiesést tapasztaltak.
Nem csoda, hogy a határ norvég oldalán a boltosok reménykednek a minél hosszabb ideig tartó határzárban.

És ez érvényes lesz a nyári szünet alatt is, hiszen Norvégia nem nyit Svédország felé, viszont Dánia felé igen. Illetve Götland szigetekre lehet menni nyaralni, erre pedig a szintén határ közeli svéd kempingek panaszkodnak, mert ők meg nagyrészt a norvég nyaralókra, kempingezőkre (lakókocsis, lakóautós) alapoznak (én arra gondolnék az olcsó bebaszás a fő vonzerő leginkább, hiszen nem szebb mint Norvégia). Ennek idén lőttek. A panasz tárgya pedig, hogy Götland szigetek is tele lesz stockholmi nyaralókkal, akkor mi a ráció a norvég óvatosságban?

Itt bukik ki egyébként, hogy Norvégiában nem igazán vannak családi üdülőparkok és ilyesfélék. Ezért is mennek annyian Dániába, Svédországba. Gyerekkel főleg fontos tud ez lenni, hogy anyukának apukának nyugta legyen. Én akkor sem értem hogyan lehet a fantasztikus norvég természetből a kopár Dániára vagy Svédországra vágyni. Ez ilyen norvég muri, mint télen a Kanári-szigetek.

Most már nagyon közelítünk a cím megfejtéséhez, aminek köze van ahhoz, hogy Norvégia nem nyitja meg határait úgy néz ki, vagy gondolom azért a Dánok, Németek jöhetnek csere alapon.

Mindezek következménye, hogy én nagyon úgy látom, egyik szeme nevet a norvég vezetésnek azon oknál fogva, hogy idén nyáron a norvégok nagy része határon belül fog nyaralni. Nem is feltétlen a pénz költése okán, hanem, hogy hosszabb távon is megmarad ebből, mert tényleg én sem értem miért jó nyáron elhagyni Norvégiát. Az, hogy megy ősszel, télen esetleg tavasszal, de nyáron, amikor igazán kihasználható Norvégia adottsága, a természet szépsége... Így, ebből a szempontból most van öröm, és nem csak biztonsági és gazdasági kérdéssé vált ez a határzár, hanem reménykednek a norvégok visszatérésének Norvégiába. De ez csak a megérzésem, lehet rosszul gondolom. De ez nagyjából minden állam álma is egyben, nem igaz? Minél nagyobb belső turizmust is generálni, ismerd meg hazádat alapon, és egy hasonló földleállásnál sem megy kukába a turizmus hiszen jelentős része a belföldi utazás lenne.

Nem tudom belinkelni, de volt cikk arról, hogy gyakorlatilag kifogytak a készletek a függőágyakból
(de), és sátrakból, sőt még az autóra szerelhető tetősátrakból is. A norvég nem finnyás és kényes ilyen téren, ha a természetben, akár hidegben is kell kint aludni.

Egyébként is voltak olyan előrejelzések, hogy a norvégok mintegy 50% belföldi nyaralást tervez, ez most sikerülni fog, nem vitás.
Úgy hallani, hogy alig találni szabad nyaralót a nyárra, sőt, ingatlanost kérdeztek, a nyaralók eladása több, mint 20%-al nőtt. Jó mi? Nem tudok menni külföldre nyaralni, akkor veszek egy nyaralót Norvégiában. "Sajnálatos" problémák ezek.

Közben jöttek is a különböző ajánlások hova érdemes menni (nem csak a szokásosak), hiszen duplájára nőtt az idei keresések száma az ut.no oldalon (túra útvonalak egész Norvégiából - megszámlálhatatlan), például a hegycsúcsok, megyék látnivalói, vagy ilyen (fantasztikus lehet élőben) ínyencségek, stb.

Az instán is megugrott a népszerűségük a norvég természetben tevékenykedők és ezzel inspirációt adó oldalaknak.

Ebben az évben úgy terveztem, vissza tudok térni a természethez (olyan de olyan terveim vannak - csúszik jövőre), de most nem is lett olyan fontos, hiszen zsúfoltság lesz. Elsőre azt gondoltam, milyen jó, hogy nem jöhetnek a külföldiek, de hát itt vannak a Norvégok!
A természetben pont az a jó, ha egyedül vagy, nem másokat kell kerülgetni, na ennek lőttek idén. Naiv voltam elsőre, nem tudom mire számítottam, mit csinál majd a Norvég?

És itt jön a képbe a cím. Ez lesz a nagy tesztje a norvég/nyugati hozzáállásnak a természethez, most kiderül tényleg csak a külföldi turisták szemetelnek-e, őket kell szidni az eldobott szemétért és a táj körbeszarásáért. Szerintem lesznek meglepetések, és világok fognak összeomlani sokakban, bár ne legyen igazam, szívből kívánom.
Például...
A legfelkapotabb

...milyen gáz, amikor a természetben sort kell állni egy elkapott insta szelfiért, hogy kipipálható legyen ez is. nem volna jobb helyette valami ekte helyet keresni, mert van itt bőven...

természeti attrakciók nagyon jól fogják ezt megmutatni. Konkrétan a kakiteszten keresztül.Nem feltétlen, hogy többet vagy kevesebbet bombáz a norvég, hanem, hogy hogyan kezeli azt. Szarik rá az eldobott papírra (a nedves popsitörlő a legrosszabb, hiszen lassabban bomlik le), vagy megpróbál nem nyomot hagyni maga után (magával viszi, elássa stb.), mert az eldobott WC papír és egyéb szemét lehangoló tud lenni. Érdekes, hogy a négylábú társ elhullajtott salakanyagját illik összeszedni és nem is undorító a gazdák többségének, de ha a saját...

A cikk a trolltungát emeli ki. Ide éves szinten 100.000 turista zarándokol el (igen, jelentős mászás és 11km csak oda), ennek 90%-a külföldi látogató volt az utóbbi években. Ez kb. 2-3 hónapra oszlik el, az az havi szinten 30.000 az napi szinten 1000 ember minimum. Zsúfoltság... tudom a média nagy úr, de annyi hasonlóan szép hely van itt, nem tudom miért kell erre vágyni, és egy adott helyre koncentrálni és ellepetni szeméttel.

Viszont a koronavírus okán, idén kb. 130.000 norvég érdeklődés látszik, vagyis lehet nagyobb lesz a forgalom fent a hegyen, mint egy átlagos évben. És ne tessék azt hinni, hogy ez más attrakcióknál illetve felkapott helyeknél, sőt úgy általában bárhol a norvég földön, nem így lesz. Vagyis mivel a norvégnak pénze és ideje is van nyaralni, és ezt mind belföldön fogja megtenni, az nagyobb természeti terheléssel fog járni nagyon úgy tűnik.
Ez nem fogja kihúzni feltétlen például a szállodaipart a szarból, mert mint jeleztem, ha már így alakult a norvég szívesen veszi minimálra a nyaralást és alszik sátorban vagy függőágyban.

De a történet és a nyár lényege mégis az lesz, hogy változik vagy változik egyáltalán a szemét mennyisége a norvég tájban. Itt az alkalom bizonyítania a norvég társadalomnak, hogy nekik mennyire fontos a természet. Most ez látszani, illetve a jobbik esetben nem látszani fog.

Mi ahova járunk fürödni (ma is voltunk, a víz már 21-22 fokos, egyszerűen az egyik legjobb fürdőhely amit az ember el tud képzelni), a tó körül rengetek fiatal jár, hiszen mély a tó, tiszta, lehet ugrálni jókat. Na most ahogy elmegyünk a part mentén, ezen fiatalságnak nem annyira megy ez a magunk után a szemét összeszedése. Szóval érdekes lesz az eredménye ennek a nyárnak.

A cikkhez visszatérve. Ott elemzik, kb. mennyi az annyi (hány tonnányi kaki hagyja el a búvóhelyét), és hogy a trolltunga útvonal mindösszesen egy WC van ennyi emberre. Szóval valahova le kell tennie a hordozónak mégis. Nekem mondjuk ez is magas, felnőttként nem kibírni egy túranapot szarás nélkül...
Nehéz ügy mert fent 1000 méteres magasságban ki fogja takarítani, szóval csakis valamilyen bio WC megoldásban lehet gondolkodni.

Ha már budi, és akarsz egy elég extrát üríteni, akkor itt egy cikk három elég egyedi útszéli norvég WC-ről, és hogy mibe kerültek. 1.6, 3.6 és 10.1 millió korona. Ilyen 300.000 koronás négyzetméter ár.

Idén ez jutott a norvégoknak. Bejárni az országukat, és bizonyítani, hogy ők tudnak vigyázni rá, első sorban a nem szemeteléssel, és minél kisebb lábnyomot hagyva maguk után. Olyan egyszerű és nagyszerű dolgok ezek, csak élvezniük kell azt a csodát amibe beleszülettek.

De akkor lesz minden tökéletes ha ki sem kell emelnie az embernek, hogy vigyázzanak a természetre, hanem ez egy természetes reakciója a mindenkori emberiségnek mindenkor mindenhol.
Én meg majd jövőre körbenézek saját szememmel sikerült-e nekik, itt Norvégiában, a világban meg mindenki csak figyeljen a saját dolgaira és akkor szemétmentes világban élhetnénk.

Zárásként képes gyűjtésem, össze-vissza Norvégiából, ingatlanos (nem is tudják micsoda ismeretterjesztést folytatnak) hirdetésekből. Tetszik érteni miért nem vágyik el innen az ember nyaranta? Szegény utazásmániás Norvégok is ki fogják bírni valahogyan a határokon belül.

-frissítés-
Naná, hogy mielőtt befejezném e csodálatos művemet csak belebotlottam két-három érdekes cikkbe a héten. És pont passzol a témához, írtam már a megérzéseimről?


Ebben a cikkben arról van szó, hogy Nordland-on azt gondolták, hogy lőttek az idei szezonnak, erre akkora az érdeklődés az országon belülről, hogy rekord elé néznek, sőt már attól tartanak ez így már sok(k) is lesz.
Ez pedig az ellenpélda, ahol a Vestlandet szorgalmazza, hogy a kormány nyilatkozzon elsősorban arról, hogy a német és holland turisták jöhetnek-e, mert most még nincs veszve minden. Jól látszik kik járnak ide, ugye a német óceánjárok, és autós turisták. Ugye Vestlandet még nincs annyira északon, és a legfelkapottabb látnivalók mind itt vannak. Ők úgy vélik, a norvég belső turizmus nem fogja kompenzálni a kiesésüket (pl. Geiranger fjord/ Flåm akár napi 6000 óceánjárós vendég, plusz a többi).

A Vestlandet látnivalói.

Két fajta álláspont, milyen érdekes...

És ha már a trolltungáról volt szó, akkor nem maradhat ki a Preikestolen sem. Tavaly 310.000 látogató, lényegében ez azt jelenti, hogy a trolltungánál háromszor zsúfoltabb. Én nem ezt keresem a természetben, ha népet akarok látni, várost látogatok. Én kihagynám inkább.



És az egyik kedvenc cikkem. Hogy is legyen ezzel a norvég hyttedrømmen-nel. Vagyis arról, hogy a nyaraló a norvég kultúra része lett, tényleg nem tudok olyan ekte norvég családról ahol ne lenne legalább egy hytte, de ez mivel jár, biztosan jó ez így továbbra is?
Erről szerintem majd írok egyszer külön, de a lényege, hogy akkora természeti területeket építenek már be, egyre kevesebb a mocsár (erről is volt egy nagyon jó írás, később írok arról is), és ha így megy tovább az lesz mint a Kanári-szigeteken. Hytte-Norge, nyaralóövezet Norvégia. Ahol odautazik a turista, és nem is érintkezik az "őslakosokkal", igazából nem is akar...
Kb. 500.000 nyaraló van Norvégiában az 5 millió lakosra. A 80-as években 63 négyzetméter, most 90 feletti az átlag méret. De lehetne sorolni mi az író kifogása, és mire akarja felhívni a figyelmet. Itt élve én értem, hogy mire gondol. Egyébként ha valakinek lehetősége van Norvégiába jönni, és szeret kirándulni, nem csak a bejáratott helyeket megnézni, ilyen területekbe biztosan belefut. Nagyon hangulatos elsőre, és tényleg nagyon szépek ezek a házikók, de milyen áron... de ez több karaktert kíván, szóval folyt. köv.

A szakértő szerint, jó lenne 150 nm-ben maximálni az épített hytték méretét. Mert most már ez is kezd  (már régen az) státuszszimbólummá válni. Az miért jó?

Tudom, sok értelme nincs bizonygatnom, de dél Norvégia klíma csaknem tökéletes. Azért nem az, mert olyan nem is létezik. Már hetek óta alig van eső, ezernyi a napos órák száma, és ritkán megy 25 fok fölé, viszont éjjel sem megy nagyon 20 alá, ha egyáltalán. Ennél nem kell jobb. Nem tudnék már gyakori 30 fok feletti hőmérsékleten megélni. Itt a nyár pazar!
A vizek 21-22 fokosak már most, persze, mert sziklás-köves mindenhol, az pedig jól fel tud melegedni.

Most éppen észak Norvégia a legmelegebb, trópusi éjszakák is befigyeltek már odafent. Egyre többször történik ez nyaranta, el tetszik képzelni milyen szép lehet ilyenkor a Lofoten?
Ez pedig az ellenpéldája, hogy mennyire megérdemelték, hiszen 40 éves téli havazások dőltek meg, még májusban is esett a hó. Bodø, Tromsø egész télen nem látták a napot, csak pár órát. Okés az ott nem a napozásról szól télen, de ez extreme szörnyű volt ilyen szempontból, most kapnak egy kis kárpótlást.
A sok hó pozitív része, hogy még most is tudnak síelni 25-26 fokban a hegyekben, nem is nagyon emlékeznem az idősebbek ilyenre. Egy szó mint száz, itt is látszik a klíma változás, egyre inkább kiszámíthatatlanabb mi következik.
Ennyit az időjárásról, már csak a képek vannak hátra, itt kell kibírniuk idén az ittenieknek, tessék élvezkedni, és egyszer fellátogatni ide. Más élmény lesz, mint egy szokásos, átlagos nyaralás, azt sem mondom hogy mindenkinek be fog jönni, de aki nem a menőzést, a zajt, az embereket keresi a nyaraláskor, az nem fog csalódni. Ja és a max 25 fokot, persze olykor 30 fokba is bele lehet futni (egyre gyakrabban), bár az nem is hiányzik.

folt. köv.?