jókor jó helyen, avagy...



...malacod van. Ilyen ez a "popszakma". Néha a szerencse is kell, hogy valami utánozhatatlan szülessen. Pont ezért talán ezek a legjobb képek, amik így születnek. Mert meg lehet tervezni mindent, azt hihetjük, hogy tökéletest alkotunk, és akkor mi történik?

Ez úgy hallatszik, mintha én egy profi fotós lennék, és lenne közöm, hogy mi történik a fényképezőgépemmel. Sajnos nem, viszont ez pont jó felvezetése egy olyan képsorozatomnak, amit trollkodásnak szántam, amihez, meg sem kellett mozdulnom, csak nyitott szemmel kellett lennem, értem ezalatt, hogy észre kell venni, ami érdekes lehet.


http://index.hu/mindekozben/poszt/2016/11/11/vulkankitores_hullocsillag_leesett_allak_everywhere/


Gondolom van a fotózásnak mindenféle fajtája, definíciója stb., de ez mind lényegtelen. Mert lehet egy fotó attól nagyszerű, hogy az élet beleszól (lsd. fenn), vagy lehet azért, mert valaki tényleg annyira jó fotós, hogy mindenből ki tudja hozni a maximumot, illetve lehet olyan is, hogy valaki nem feltétlen jó fotós (technikailag, felszerelésileg), viszont van szeme meglátni, ami érdekes lehet.

És vannak a tök amatőrök, mint én. Viszont néha azt érzem, megláttam valami érdekeset, szeretnék a harmadik csoportba tartozni. Egyszer el kell gondolkodnom, van e olyen képem, ami tényleg miattam olyan amilyen. De jó lenne, az már valami...

A nyaralás alatt sikerült készítenem pár képet, nem sok időm volt rá, egy fél perc talán. Pont arrafelé bámészkodtam, a gép a közelemben...

Vajon a főnök jött el látogatóba, és indult haza, vagy a lelkek indultak a hosszú útjukra, vagy csak képzelődtem? 





Nem tudom, hogy ez vajon mindennapi kép-e, gyakori repcsi útvonal-e, mindenesetre talán ezek a képek kicsit megfelelnek a meglátni és elkapni esetnek.






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések