természetbe


Igen, menjünk ki a zöldbe. Ahogy nagyon sokan és sok norvég, már én is ott érzem csak leginkább jól magam. Majd lesz egy ehhez köthető másik írás is, egy másik szemszögből közelítve, de most a lényeg a lényeg. A zöld, a kék, a szürke (50 árnyalata), a barna... Ezek leginkább a természet színei, és így a legszebbek, nem igaz?

December 27. Semmi hó. Jó, dél-Norvégia nem a leghavasabb Norvégia szerte, de azért ez így egy kissé meredek. Semmi hó egész télen, alig volt fagy. 2-5 fok leginkább.
Bár mondták, hogy ez a legjellemzőbb, de azért közte hóval is, ami elég gyorsan el szokott olvadni.

Most nem keverném bele a klímaváltozást, az is egy másik téma, de ha összegzem, hogy lassan 7 év alatt miben volt részünk ilyen téren idefent. Amit emlegetnek, a szélsőségek.

Emlékszem, északabbra, Eidfjordban, volt rekord nyarunk, rekord telünk, így is, úgy is. Vagy a hőség, vagy a nap nélküli, esős nyár, illetve vagy a rekord havak, vagy a majdnem hónélküliség.

Majd most itt a két év alatt, rekord télre érkeztünk, és kaptunk utána egy rekord száraz és meleg nyarat (egész Norvégia - 2018), majd idén talán rekord tél lesz a semmi hó miatt, előtte pedig az ősz, leginkább a november és a december rekord esőkkel. Osloban ebben a periódusban több eső esett, mint Bergenben, ahol talán soha nem volt olyan kevés eső abban a periódusban.

Szóval mióta kint vagyunk rekordot rekordra halmozunk. Nem a mi érdemünk, és nem is érdem, ráadásul az egész világ ezt teszi. Szomorú...
Abba most ne menjünk bele, hogy turizmus szempontjából ebből észak-európa és Norvégia jól jöhet ki.

Most koncentráljunk akkor a lényegre, ha már december végén plusz 5-7 fokban tud az emberfia túrázni. Az egyetlen hátrány ilyenkor, a viszonylag rövid nappalok.


Rossefjellet. Közel van Grimstadhoz, nem egy megerőltető túra, mégis megéri szerintem. Azért csak fel kell mászni 200 méter fölé.

A zseniális ut.no weboldal. Rengeteg túraútvonal, rábökve információkkal, szín szerint nehézségi fokokra osztva. Itt lehet tervezgetni.


Készítettem pár képet, valamit csak sikerül visszaadni dél-norvégia (sørlandet), hangulatából. A kisebb dombokból, erdőkből és tavakból álló vidéket, elhagyva a közvetlen tenger melletti parti sávot ahol a nagyobb városok fészkelnek.
Jó utazást!


...hihetetlen, hogy ezek a fenyők hol képesek megélni.

...felfelé




...fent. A háttérben Gtimstad és a tenger.










...de hogy kerülnek ide ezek a kövek?







Én ezt szeretem a legjobban. Tudom sokan a tengerre a homokba vágynak, vagy a tengerre. Mások a magas hegyeket szeretik, vagy az erdők mélyét. Én ezt. A sziklás, gyér erdős területeket, amik itt Norvégiában egész változatos magasságokban is megtalálhatók. Lényegében 1000 méter alatt bárhol. Itt most tengerrel a háttérben egy kis plusz, de a legjobb valamilyen meredek folyó mentén. Sajnos ilyen területek pont nincsenek Magyarországon, ide kellett költöznöm, hogy rájöjjek, nekem ez a természet.

... a rengeteg novemberi és decemberi eső ellenére, gyakorlatilag teljes sármentesen megúszható egy ilyen túra. Hiszen itt minden sziklán "áll". De tényleg, itt nem kell sárban gázolni, cserébe a vizes minden, akkor csúszik, különösen a sok moha. És le tud fagyni rendesen, akkor nagyon "vicces".


...teraszos kialakítás. Lehet szökdécselni le és fel.

...ezek igazából a valós színek





Kellemes pár délutáni óra volt. Nem tudom, mert sajnos elfelejtettem beállítani a telefont, de szerintem csak kb. 5-7 kilométer és mintegy 200-250 méter szintkülönbség. Remélhetőleg idén már több ilyesmire lesz időm, és ha tényleg, akkor majd jönnek képek is.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések