embertelen

Csodálattal nézem vagy olvasom a sportolók eredményeit. Mindenféle sportra igaz ez, verseny sport, amatőr sport, mindegy. Azért gondolom ezt, mert a sport általában valaminek (vagy valakinek) a legyőzésére irányul, nagyon gyakran az egyén saját maga korlátainak a feszegetésére.

Ezen kis írás is ezért készült, hiszen olvastam egy remek "szenvedést". Szinte fáj olvasni. Elképesztő lehet ezt végig csinálni. Minden elismerésem. Nagyon erősnek kell lenni ezekhez az extreme távú versenyekhez az biztos. A legtöbb ember még csak fel sem tudja fogni mit is jelent ez. 

http://www.origo.hu/sport/20160309-igy-futott-le-125-km-t-lubics-szilvia-ultramaratonista.html

Annyiszor eszembe jut. A faluban van egy német fickó (ő szólt anno a hétfői foci miatt), ő kérdezte még régebben, nincs-e kedvem nekiállni a triatlonnak? Ő is most kezdte nem oly régen. Alighanem a faluból rajtoló norseman xtreme triathlon hatására. Mondjuk ez ironman távú verseny, de valahol el kell kezdeni, nem?

Én pedig csak a sajgó testemre tudok gondolni. Igazából nem is kell, mert folyamatosan jelét adja, itt vagyok, küzdj meg velem. Mert azért az már igen csak "fájó", ha a vízben lebegés is fizikai fájdalmat okoz. Kinek mi a küzdelem, nekem most az állandó fájdalom ami leginkább a lábat, derekat jelenti, de nem kevésszer egész testes izom fájdalmat. Nem hőst akarok faragni ezzel magamból, csak azért írom, hogy nekem a hétfői foci is egy ultra maraton. Vagy a túrázások, a mindennapi élet. De legyőzöm, és csinálom. Mások a határok. Mindenkinek más a határa, hiszen minden versenyt megnyer valaki, az a valaki, aki az adott körülmények között a legjobb volt.
A mindenkinek más határát kell legyőznie a mindenkinek, persze ha akarja.

Az egyetlen dolog ami elszomorít a dopping. Nagy emlék a Tour de France Armstrong Ullrich párharca, most már tudjuk milyen háttérrel. De a héten is volt negatív példa.

http://www.nemzetisport.hu/tenisz/tenisz-sarapova-elismerte-hogy-megbukott-a-doppingteszten-2488109

Ezt például ki gondolta volna? Szépség vagy szörnyeteg? Persze az előbbi, de nem értem akkor sem. Miért jó az olyan dicsőség, ami csalással történt, és az nem jó válasz, hogy mások is használják. Példaképek, akár csak a politikusok (csak vicceltem, ők az emberiség szégyenei, tisztelet a kivételnek, ami annyi mint a fehér holló), hiszen ők a lenyomatai az emberi test határtalánságának.

A versenyt, amiről a bejegyzés szól, egyébként hogy legyen valami norvég kötődése is, egy norvég manusz nyerte. Itt északon, úgy nagyjából, tényleg szinte mindenki sündörög valamit, és ez jó, nagyon jó.

http://transgrancanaria.livetrail.net/classement.php?course=transgc&cat=scratch

Mindenesetre én mindig is csak ámulni, bámulni fogom a sportot, a sportolókat (lsd. nem oly régen a Vonn kisasszonyos bejegyzés), és a mozgásról magam sem mondok le... ámen

Végére a tavalyi Norseman végre valahára összevágott videója. Ezen mindig átjön a lényeg, az arcok mindent elmesélnek.