erre nem számítottam

Nem tudom, hogy szomorú hírként kell-e felfognom, de olyat hallottam...

Amihez, ha az embernek volt bármiféle köze, akkor már nem feltétlen tud közömbös lenni iránta.

Nagyon meglepett a dolog, gondolkodtam is rajta rengeteget, vajon miért is választották ezt a lépést? Ki? Mit? Miért?

A VIK Pensjonat-ról van szó. Eladó sorba került. Dolgoztam mindenfélét ott, a tulajdonosokban nagyon rendes embereket ismertem meg. Legtöbbször szabad kezet kaptam, megbeszéltük miről van szó, és amikor volt időm az egyebek mellett, akkor mentem.

Nem mondom, nem egyszerű egy panziót, kávézót, éttermet irányítani, de mivel ez a panzió 1928 óta családi vállalkozásként indult, azt gondolhatnánk, hogy örökéletű lesz.
Még a múlt télen, mikor elég sokat dolgoztam nekik, rendszeresen együtt ebédeltünk, mert megkínáltak. Kicsit beléptem a családba e módon.
Ott hallottam a történetet a nagyapáról, aki nyitotta a panziót, úgy, hogy előtte éveket töltött Amerikában favágással. Tudjuk, Norvégia szegény ország volt, sokan "leléptek", Amerika sem volt távol, mivel a hajózáshoz ugyebár igencsak jól értenek.
1928. Egy akkor még igencsak eldugott, kicsinyke falu. Eddig tartott a lendület?

Próbáltam megtudni az okokat.
Annyit még el kell mondanom, hogy csak nyáron, vagyis májustól szeptember végéig vannak nyitva. A tél a pihenés, a felkészülés, és a javítgatás időszaka volt.
Vajon az eredménytelenség okozta mindezt? Pont most? Nem hinném, mikor arra jártunk mindig volt vendég. Nem hiszem, hogy ez lenne az oka. A "főnök" elmondása szerint sem.
A fő ok, a belefáradás, a feleség egészségügyi állapota ha jól értettem, illetve az, hogy a két gyerekük közül mindegyik más jövőt tervez, nem akarnák folytatni a családi hagyományt. Nem kérnek a panziósdiból.
Gondolom ez a tényleges ok, mert ha fordítva lenne, akkor lenne egy komoly segítségük is, így viszont nem tudják tovább csinálni. Mert csak alkalmazottakkal biztosan becsődölne. Így is van rajtuk kívül szakács, pincér, néha én, vagy más.

Az unokák is jönnek szépen (a 2. hamarosan), a nyarak mindig munkával telnek, a tél sem csak pihenés.

Na mindegy is, én csak találgatok leginkább, vagy amit hallottam próbálom értelmezni, összerakni a "képet". A lényeg akkor is az, hogy el lesz adva, amin már régebb óta gondolkodnak.

Nem teljes a történet, mert én sem tudhatok mindent, például azt sem, hogy miért pont az egyik fiú csinálta a panziót, miért nem a másik három (4-en testvérek)? Mondjuk gondolom azért, mert ő volt a legnagyobb, és ő vásárolta meg, vagy ő csinálta együtt az apjával. Nem tudom, nem is fogom soha megtudni talán. De ez sem lényeges, ha a végeredményt nézzük.
Nem tudom az apa (ő még él) mit gondol, hogy éli meg (amit az anya/feleség nem tudott, egy éve húnyt el), de nem is fogom megkérdezni tőle, az biztos.

Azért gondoltam egyébként, hogy felhozom ezt a témát, mert felkerült az internetre a hirdetés, ami nagyon jól van fényképezve, rengeteg képpel. Az jellemző, hogy az ingatlanosok tényleg megtesznek mindent, ha a képanyagról van szó (drón/légifelvétel). Én lementettem a képeket, és párat be is mutatok, mert nem titkosak, viszont ha a hírdetés megszűnik, akkor láthatatlanok lesznek.

http://m.finn.no/realestate/businesssale/ad.html?finnkode=82057415


Azért is érdekesek a képek, mert itt látszik kicsit jobban a falu közepe, illetve az, ha napos idő van (ritkán), milyen csodálatos egy ország ez.

piros nyíl - ott lakunk
sárga - ott dolgozom én
kék - Carmen munkahelye
zöld - Vik Pensjonat

Nem egy óriási távolságok, igaz?

Ha egyszer elköltöznénk, akkor azért ez nehezen fog kitörlődni az emlékezetünkből. 

A mi kis falunk. 

Egy élmény autózni Norvégiában. 

 Szerintem olcsón adják (bár az is lehet, hogy fog ez még feljebb menni), 7.8 millió korona. Egy egyszerű ház itt a faluban, a legrosszabb helyen, olyan 1,6 millió. Itt pedig több épületről, étteremről van szó. Hát kíváncsi leszek. Ha lenne pénzem...

Eio folyónk tart a tengerbe/fjordba. Most van a peca szezon. 

A képen látható 4 épületről van szó. 

Erről a négyről. 

Néhány képnél leírom, miket is kellett dolgoznom.

Lényegéban az egész főépületet újra festettem.

A korlátot,

és a régebbi hytte-t is.

Bent is volt mit csinálni, például laminált parkettázás (olykor a főnökkel együtt).

A terasz, a roló alapos megtisztítása.

Ablakok egy részének a festése.

A konyhánál is.

Az asztalok lakkozása, székek rendbe tétele.

A helyi népviselet.

Pár szoba benti festése (például a képen szereplő), tetőtől talpig. Plusz padló lerakása.

Ez a másik szoba tükörképe.

És még sok egyéb dolog is "befigyelt". Csatorna/padok, festése. Kert rendezése. Tényleg mindenféle tennivaló akadt, az óvodai és az autószerelős munkával párhuzamosan.


A következő képekre egy kicsit több időt szánnék. Azért, mert ez az egész "biradalom" legjobb helye. Mosstovo, aminek a jelentése ha nagyjából jól értelmeztem, hogy a régi időkben a falvakban gyakran volt egy ilyen közös hely, ahol mindenki megsüthette a kenyerét például. Egy ilyen közösségi helyre kell gondolnunk tehát a név láttán. Ez gondolom ezen a területen hívták így, máshol más nevet kapott.

Itt külön rendezvényeket szoktak tartani, illetve nyaranta, amikor befut egy nagy óceánjáró, szintén nyitva van kávézóként.

A székeket kellett rendbe raknom, az egész padlót újra lakkoznom, és még pár apróság.

Itt a család minden évben, karácsony táján sört főz. Eddig...

Egyébként a Mosstovo csak pár éve lett kész. Szép munka. Ide tényleg nagyon jó betérni.

Hát ennyit a Vik Pensjonat-ról. Talán még lesz egy kis dolgom errefelé, de ne búslakodjunk, mert ha tulajdonost is vált, biztosan tovább írja a saját történelmét, még ha nem is a család vezetésével. 

De akkor sem gondoltam volna...