hányadán állnak a norvégok

Ezekben a vírusos időkben, gondoltam valami más téma nem árthat, így...

...ugye milyen érdekesek azok a kimutatások, hogy egyes országokban milyen jól élnek? Skandináviáról legtöbbször azt olvasni, hogy kisebbek a különbségek, magas az életszínvonal, magas a jövedelem.
De mihez képest? A bruttó össztermék, az egy főre jutó jövedelem mutatja meg? Vagy úgy egyáltalán? Valóban az egész társadalom kiélvezi a jólétet? Vagy ez csak mese és ámítás?

Amit a saját szemével lát az ember maga körül annak sokkal inkább hisz, igaz? Vajon lehetséges így valós képet kialakítani, vagy teljes tévút, higgyünk csak a számoknak?

Skandináviára és azon belül Norvégiára (hiszen ezt látom) koncentrálva. A sokszor (jogosan? jogtalanul?) emlegetett, nincs inspirálva az ember a feljebb jutásra, mert kicsik a különbségek a fizetések terén. Tényleg ez van? Ezt látni? Rossz-e vagy jó? De erről majd máskor, mert bár...

...érdekes ez is, de most más módon szeretném megmutatni, hogy amit látok és tapasztalok az talán nem tévút, mert segítségként itt a norvég statisztikai hivatal internetes oldala. Most abba sem akarok belemenni, hogy miből, hogy mekkora része van ebben az olajnak például. Az egy második rész lesz, mi az ami nem tetszik itt, mi az ami lehetne jobb az én szememben. Vagyis, ez a rész inkább a tényekről, a negatív pedig a saját véleményemről fog szólni. Így ez elég objektív lesz sok-sok ábrával, az ellenpélda pedig szubjektív.

De mit látok? Mi az ami itt élve valóban megmutatja, igen, ezek itt északon jól élnek. Egy norvég életét kívülről látván az biztos, hogy

• az utazás az egy alapvető tény, mintha benne lenne a több, mint 200 éves alkotmányukban. De tényleg. 
• Friluftliv, ahogy ők jellemzik a hyttekben való lazulást, a sok kirándulást, természethez való viszonyukat. Rengeteg norvégnak van saját hytte-je. Akár a több sem ritka, famíliánként meg elég természetes 
• aztán ha kicsit még jobban állnak, akkor, a hytte-n kívül, snøscooter/motoros szán, motorbicikli, veterán autó, vannscooter/jet-ski, hajó (kisebb vagy nagyobb), traktor (perverz vonzalmat látok a norvégokon a traktorok iránt), ATV/UTV nyitott/fedett quad, lakóautó/lakókocsi, vagy ezek különböző kombinációja esetleg az összes megléte sem ritka állapot.

Ezek után, néhány alap információ kezdésnek, majd a fentiekre próbálok táblázatot keresni. Általában 2019-es statisztikák, de van ami kicsit régebbi.

5,364,789-en élnek Norvégiában

765,108 bevándorló és ebből 179,294 gyerek született már itt Norvégiában, vagyis bevándorló szülőktől.

Nagyon összetett kérdéskör a jólét. Mert lehet csak a számokat nézni, hiszen ez a célja a fogyasztói társadalomnak. Legyen minél több, költsél minél többet, fejlődjél, hajrá, előre.
De közben az sem mellékes ezt mekkora ráfordítással, milyen környezetben (stressz) kell elérned. Milyen segítséget kapsz, ha bajba kerülsz átmenetileg, és még biztosan sok egyéb ilyen tényezőt is fel lehetne sorolni. Valóban mindenki számára elérhető a fejlődés, a kevésbé tehetséges is tud előre tekinteni, tervezni? Ha reálisan nézzük, akkor ezek kombinációjából lehetne sokkal inkább következtetni arra, bizonyos országokban mekkora  a jólét.
Példának ott van az USA. Óriási jövedelmek és a rengeteg szegény. Sajnos az emberek döntő többségét nem érdekli a másik, ha jól megy a sora, a többi és a leszakadt réteg kit érdekel. Ld. mennyi biztosítás nélküli ember él az USA-ban, kevés politikus és ezáltal a társadalom gondolja úgy, hogy jobban szociálisnak kellene lenni. Ők azt szokták meg, és furcsa nekik ez az európai rendszer.
Tehát tényleg sok felé le lehet ágaztatni hol mennyire jó, mennyire élnek jól a társadalom egészét nézve, igaz?

 A nemzeti össztermék változása

 Az egy főre jutó össztermék 2019-ben

Nem véletlenül az az én meglátásom (nyilván azért, mert eddig csak Magyarországon és itt Norvégiában éltem/élek), hogy jelenlegi viszonyok között ilyen téren Skandinávia ez egyik legjobb hely a világon. Ismétlem, a társadalom egészét nézve. Valóban kisebbek a kilengések, de abban a tévhitben élni, hogy nincsenek jövedelmi különbségek, remélem senki nem hiszi el.
Gondolok az ekte norvégokra első sorban, mert ugyan akik már régebb óta kint élnek, vagy pár éves bevándorlók, főleg jó állással, azok is tudnak gyarapodni, de arra ahogyan felépül a skandináv/norvég friluft életstílus, azért ahhoz kell valamiféle háttér. Vagy mondjuk úgy, aki itt kezdett el dolgozni elsőként, fiatal korától kezdve, sőt akár iskolásként a nyári szünetekben, azt bevándorlóként nehéz utolérni valami extra jövedelmező állás nélkül.
Ismétlem, most nem a nagyon népszerű és túlértékelt, túlfizetett állásokra gondolok, hanem az átlagos képesítésű és tudású emberekre. A társadalom bázisát azért ők alkotják, nem igaz?

Szóval ábrákkal szeretném (és néhány cikk beszúrásával) illusztrálni a statisztikai hivatal honlapjáról, hogy miért is gondolom így, és azt hiszem, valóban hinnem kell a szememnek.

A koronavírus idején nem is lehetne mással kezdeni, mint az utazási szokásokkal. Vajon hányan, mikor, hova? Nem véletlen egyébként hogy most (15.03) már 1000 feletti a biztosan fertőzöttek száma az országban (azóta, 26.03 - 3156 fertőzött és 14 halott). Az sok utazás következménye. Mert hiába a Kanári-szigetek a legfelkapottabb célpont (norvég, svéd, dán, gondolom német és angol is) tél idején, ahová szinte kötelező jelleggel utazik az ország jelentős része (nagyjából ahogyan a budapesti nyáron leugrik a Balatonra), de sokan Olaszországot (  Ausztriát )  választják helyette. Itt az eredménye a jövés-menésnek.

Ismétlem, lesz egy második rész, ahol arról szeretnék írni, mi az ami nem tetszik idefent, mi az amit leszarnak, és kissé álszent dolog és képmutatás - naná hogy a sok utazás például a zöldenergia ellenében -, vagy ami jobb lehetne, illetve lehet csak nekem furcsa.

Mit csinál a norvég a szabadidejében. 

92,5 % utazott, ami még érdekes, hogy 32 % játszik valamilyen hangszeren és 62 % volt valamilyen koncerten.

Merre voltak ezek a nyaralások, utazások. Ami eléggé sokat mondó, az a 61,4%, hiszen  ők Norvégiában és külföldön is voltak nyaralni. Tehát az minimum 2 nyaralás a többségnek. 

És csak 7,5 % nem volt egyáltalán nyaralni.

Igen, ezt látni saját szemmel is. Mindig valahol vannak, csak a munkában nem (kis túlzással). Az éves Kanári-szigetek telelés, a téli szünet vagy a saját vagy bérelt hytte-ben valahol a norvég síterepeken, és természetesen a nyári nyaralás. Közben persze még befigyel ez az a többségnek, hiszen ritka az olyan norvég család, ahol a famíliában nincsen nyaraló/hytte, vagy akár több is, mindenkinek külön.
Nem lehet azt mondani, hogy csak bizonyos rétegek kiváltsága a nyaralás, az utazás. Erősen keresni kell, aki nem volt elutazva valahová.

Sajnos most hirtelenjében nem találom (valahol ott van a híradós norvég hírek bejegyzések linkjei között - lassú frissítés a részemről), de egy érdekes felmérés, hogy nagyjából fele-fele a tervezett külföldi-belföldi nyaralás aránya (a vírus előtti felmérés természetesen). Egyébként a topp három cél most a norvég álomnyaralás okán, az a Lofoten szigetek (igen első helyen norvég célpont, talán nem is volt még ilyen?), New-York és Hawaii. Aztán jött a koronavírus...

4,2 millió épület van Norvégiában, ez az 5,3 milliós népességhez viszonyítva? Sok? Kíváncsi lennék mik az arányok más országokban. De ez ugye minden, lássuk kissé kivesézve. 

1,564,662 lakóépület, ebből 1,174,481 a családi ház. Sok? Kevés? Vagyis minden ötödik emberre jut egy családi ház és csak 41,578 a társasház. Ugye nincsenek nagy városok, sokkal inkább szétszórva élnek, kicsi a népsűrűség. Ideális, azt kell mondjam, ha a lakhatási feltételeket nézzük.

437,833 nyaraló illetve nyaralási célra épített épület (annak regisztrált)

437,833! Alig több, mint minden 10. emberre jut egy hytte. Azért ez elég sokat mondó. Igaznak tűnik, hogy (norvég) famíliánként minimum egy nyaraló befigyel. Mert nem kérdés, hogy van ahol több is van, és akkor a külföldön tulajdonolt ingatlanok ebben még benne sincsenek. 

Ami még nagyon érdekes, hogy...

...a hytte-k 97,5%-a norvég tulajdonú, vagyis nem külföldiek fektettek ide be. Ez a norvég friluftliv része, sokat kint a természetben, télen síeléssel, nyáron túrázással vegyítve, és milyen jó ha már saját "bázisról" teheti meg ezt az ember.

Tíz Svédországi kommunában több, mint 40%-a a nyaralóknak külföldi tulajdonlású és ezek legnagyobb részt norvég tulajdonossal (11,474). Norvégiában 2,957 külföldi hytte van, ebből 1,098 svéd tulajjal.

Itt egy cikk, ahol a szakértő megszakérti, hogy egy átlagos (2 millió korona értékű) hytte, kb. 90.000 koronás éves fenntartási költséggel bír. Éves szinten százezer szeretne nyaralót venni, de háromból kettő meggondolja magát.

Ahogy kezdi, az ember nem azért vesz nyaralót, hogy gazdag legyen, hanem azért mert már gazdag.

Ezek után elég beszédes ez a több, mint 400.000 nyaraló ország szerte, azt gondolom.

Ami a norvég táj kikerülhetetlen része, és ide érkezvén egyből szemet szúr, az a rengeteg kisebb-nagyobb gazdaság. Elég sokak vágya egy ilyen piciny gazdaság tulajdonlása.

184.000 gazdaság, ezekből 148.000 lakóingatlannal (2016-os adat, csökkenő tendencia egyébként), amiből 30.000 vagy elhagyott, vagy nyaralóként használt. 383.000 fő élt 2016-ban farmokon.

Majd 1 millió gazdasági épület, ebben a lakóház, az istálló minden benne van. Erre fontos kulturális tájelemként tekintenek. Egyébként ez kb. negyede az összes norvég épületnek (ld. feljebb). 

Így már valóban érthető az az érzése az embernek, hogy hogyan csak 5 millióan laknak, hiszen mindenhol belebotlani egy házba. Az ezért van, a sok gazdaság becsapja a szemet. Viszont tényleg jó látványai ezek a norvég tájnak.

Az eddigiek elég jó bizonyítékai annak, hogy van mit a tejbe aprítaniuk a norvégoknak, de nincs még vége.

Ennyi a regisztrált autók száma.

Mondanom sem kell, hogy az elektromos autók száma már jóval 200.000 felett van azóta.  Jogos, mert zöld az energia, és mert jobb bármilyen belsőégésű megoldásnál. Tessék kipróbálni, ha van rá mód.

A Franciák vezetnek a legtöbbet, aztán a Norvégok itt Európában.

A tömegközlekedéssel megtett utazási kilométerek százalékos megoszlása. Szerintem erre büszkék lehetünk, még ha kényszernek is érzik sokan.

Bár ezek nem egyértelműen a jólét mérőszámai, hiszen a nagy távolságok, a fejletlen tömegközlekedés ezt torzítja.  De talán itt az egyik (ha nem a) legdrágábbak az üzemanyagok (nesze neked saját olaj), és mégis repkednek a kilométerek. Menni pedig kell, úgy tűnik.

Ami viszont beszédes adat, ha már a közlekedésről és a birtoklásról, a jólétről van szó, hogy mennyi egyéb olyan közlekedési eszközük van, ami nem feltétlen a mindennapi élet szerves része.

Miből mennyi regisztrált van 2019-ben. 165.000 feletti nagymotor (erre kíváncsi lennék arányaiban mit mutat más országokkal összehasonlítva), viszont majd 285.000 traktor (senki se gondolja, hogy csak mint kihagyhatatlan munkagép), 89.000 motoros szán és 1.400.000! feletti utánfutó. Itt gyakorlatilag mindenki vontat, hiszen minden második autóra jut egy. 

Ami nem látszik a statisztikából az pedig, hogy mostanra átlépte az 50.000-es számot a regisztrált lakóautók száma. Ez nagyjából azt jelenti, hogy minden századik embernek van egy lakóautója.

De, ezen felül még...

... 119.000 lakókocsi is van az országban. Ezek egy jelentős része azért fixen telepített lehet valamelyik kempingben.

Nem nehéz kitalálni, hogy itt igen ritka, ha valakinek csak B kategóriás jogosítványa van. A BE (a sok vontatás miatt), a teherautó jogsi és a nagymotor jogsi szinte átlagos (a nőknek is), pedig nem olcsó mulatságok a különböző tanfolyamok.

Ezeket találtam a statisztikai hivatal oldalán (biztosan van sok más okosság is - a hajókról semmit sem találtam -, ötletek jöhetnek), amik az emberek által birtokolható nagyobb értékű "holmik". Mondom, nem ritka, hogy valakinek minden "jóból" kijutott, mert a felsoroltak közül mindegyiket birtokolja (ház, nyaraló, hajó, motor, traktor, motoros szám, ATV, lakóautó/lakókocsi, utánfutó, veterán autó/motor).

Ez mind csak a piszkos anyagiak, de ezt lehet leginkább "megfogni" ugyebár. De sokat számít ahogy említettem, mennyire stresszes a munkahelyi, iskolai, munkanélküli élet, menyire telepszenek rá az emberre ezek. Mert ha csak úgy lehet jól élni, hogy gyomorgörcsöd van nap mint nap, akkor azt én nem nevezném a jólét megfelelőjének. Azt hiszem érthető mire gondolok.
Ezekre nehezebb példákat hozni, ez a szubjektívebb része a dolognak, ezt tényleg csak itt élve tudja megtapasztalni az ember. Legyen annyi elég, nem stresszelnek túl sokat, se a munkán, se semmin.

Egy példa, ami megdöbbentő is lehet akár kintről nézve (még innen is hét év után), hogy mennyien élnek az ország által eltartva. Ez ingoványos talaj, de gondolom sejthető, hogy ennyinek nem kellene lennie. De a fejem, hátam, nyakam fáj dolog nagyon hatásos tud lenni, itt működik mindenesetre.
Az a helyzet, a munkaképes lakosság (18-67 év közöttiek) 10,3%-a él munkaképtelenségi/rokkantsági járadékból. 352.200 fő! És évről évre nő ez a szám. Nem hiába mondom, hogy némely országban sokkal egyszerűbb lenne bizonyos feltételekkel, de bevezetni az alapbért.

Röviden ennyi (külön-külön lehetne még ezt tovább ragozni), és talán ezekből kívülről nézve is látszik, hogy itt tényleg a társadalom nagy része kiélvezi a jólétet. Olaj? Valami más? Ha nem is ilyen arányban, de ez a Svédekre, vagy a Dánokra is igaz, vagy nem?

Ezt az anyagias jólét "bemutatót" majd követi (ahogy jeleztem) egy nem ilyen pozitív szemléletű írás is, mi az amivel visszaélnek, vagy jobban is lehetne. Nem lesz túl drámai ahogy elképzelem most, de a teljes képhez hozzátartozik az is.