folyt. köv.

   Egy kicsit eltértem Eidfjortól az imént. Most akkor pár képpel bemutatnám hova is kerültünk. Nyugis hely, nem itt bulizza szét magát az ember annyi bizonyos. Cserébe van a természet, minden lehetőségével. Pont most szereztem be prospektust, hogyan is lehet a hegyekbe feljutni. Ott ilyen lápos vidék az egész, rengeteg tóval, majd úgy is lesz róla írás ha feljutok. A mai nap megint ért meglepetés. Delfinek formájában. Egy kicsit messze voltak a parttól, de lefotóztam őket, kinagyítva egyértelműen palackos orrú állatok... kizárásos alapon gondolom, hogy delfinek. 

   Rengeteg a turista, autóval, biciklivel, motorral. Mondtam már, hogy a norvég ember nem egy kényes fajta? Motoroznak szakadó esőben, kirándulnak szakadó esőben, sátraznak szakadó esőben. Igazából tényleg csak megfelelő öltözet kell, és az eső nem akadály. Sátorozásra visszatérve, itt bárhol lehet, ahol nem zavarsz másokat, vadkemping engedélyezve. Van egy ösvény Eidfjord mögött az erdőben, kb. 5 km, ott találkoztunk két csajszival akik sátraztak. Pont a fogukat mosták az Eio-ban. Ez a folyó megy keresztül Eidfjordon. Kristálytiszta. És nem kell félniük, hogy valaki ellopja cuccaikat. De ez jellemző a vidékre Norvégiában (gondolom a nagyvárosokban más a helyzet - de ez egész nyugat európában így lehet), mármint hogy nem igazán van bűnözés. Az útszélen otthagyva, letakarva a rönkhasító, és mindenféle cuccok az udvarokban. Legtöbb helyen nincs kerítés. Kutyák vannak, de nem ugatnak, bent vannak a házakban. Nem mint Mohán (megjegyezném, hogy nagyon szuper falu, szerettünk ott élni) az idióta kutyák. 4 év után ugyanúgy megugattak, kivéve a legbrutálisabb kaukázusit, aki már a lépésünkről tudta mi vagyunk, és eszébe nem jutott ugatni. Visszatérve Norvégiára rakok fel sok-sok képet Eidfjord környékéről. És majd jönnek a többiek is sorban. Van mit mesélnem, és még nem vagyunk kint két hete... És ki mondja, hogy Norvégiában rossz az idő, és hogy hideg a víz?