TV2 - Toten

Azt hittük nem lehet fokozni a meglepetési faktort. De igen lehet. TV2, majdnem mindenkinek ismerős talán. Mondjuk én a norvég TV2-ről beszélek, mert itt is van ilyen (aki már olvasta régebben a blogot, annak nem újdonság ez).

A Toten sem véletlen a címben. Igen a téma még mindig a Barnabásnak járó ajándék, a sok-sok kamionos sofőrtől. Ma volt a megbeszélt találkozó Wiggo-val (ő a kulcsember), és egy nagy meglepetéssel szolgált. Nem is értjük, bevallom. Majd megkeresem a facebook-os bejegyzést, a lényeg, már 5000 fölött jár a like-ok száma. Tehát... rákapott a

TV2 nevű csatorna (ami valójában nagyságát és nézettségét tekintve a magyar RTL-nek számít) készíteni akar erről a sztoriról egy riportot, kisfilmet. Azért ez hidegzuhanyként ért minket, mert mondjuk Carmen igen, én kevésbé vagyok alkalmas egy TV2-es interjúhoz. Mert az lesz a menet, hogy holnap jön a TV2 hozzánk, befut majd Wiggo is, és lesz egy kis interjú. Majd újra találkozunk a kamionos fesztiválon, ahol szintén forgatnak Barnabással. Majd összevágják és mehet műsorba. 

Most még nem izgulok, majd holnap. És tessék elképzelni, Barnabás híres lesz!!!

Nem tudom ez az egész hogyan fog elsülni, mondjuk lehet nem is rajtunk múlik, az eddigiek sem, csak sodródunk az eseményekkel. Nem akartunk nemet mondani, mert nem is mi, hanem Barnabás, Wiggo és akik ebben részt vettek megérdemlik ezt. Mi csak a mellékszereplők leszünk, de jó is ez így. Jó mert kap egy kis figyelmet a mi történetünk, ami nem feltétlen szokványos, kap figyelmet az autizmus mint téma, és lesz pár jó szavunk a norvég ittlétünkről is, ha kérdezik. 

Természetesen reklám lesz ez Eidfjordnak, nem gondolom, hogy nem örülnek ennek, reklám lesz a Toten transportnak is, a kamionos társadalomnak és folytathatnánk napestig. 

Elfogultsággal írva, talán meg is ér ez egy összevágott pár percet. Megér az emberi nagylelkűség, főleg ha összehasonlítjuk a világ más részein folyó eseményekkel. Így kellene ezt csinálni emberek!!!

Van is bennem némi lelkiismeret furdalás, hogy miért mi, meg hogy megérdemeljük mi ezt a röpke kis nyilvánosságot? Ja amúgy tudnék egy napon keresztül mesélni a TV2-nek, szerintem csak lesnének, főleg ha nem is értenek teljesen mit akarok. Nem lesz ilyen, erre ez a blog van kitalálva, és az a pár olvasó akit érdekel. 

Amúgy nem saját autóval megyünk (szervizben van, nem nagy dolog, némi kipufogó javítás, mégis megy a töketlenkedés - bár ezt én már megszoktam odahaza), az autószerelő biztosít nekünk kölcsönautót ingyen. Azt hiszem egy kis furgont választunk, mert...

Wiggo elmondása szerint, lesz nekünk egy külön kis stand a fesztiválon, ahova érkeznek az ajándékok. A Scania, Volvo, Mercedes vezérképviselet már jelentkezett, és gondolom majd a szállítmányozó cégek is bejelentkeznek. Nem tudom elképzelni mi vár ránk, bevallom kicsit félek is tőle, mert Barnabás reakciója kiszámíthatatlan, vagyis attól tartok a játékok nem fogják abszolút érdekelni. 

Nem pénteken megyünk, hanem csütörtökön és szombaton jövünk haza, egy nappal előrébb minden. Hotel lefoglalva, elrendezve minden. Nekünk csak élveznünk kell, bár nem lesz olyan egyszerű. 

Még egyszer visszatérve, nem hinném, hogy ezt mi megérdemeljük, mert semmit nem tettünk érte, de a sztori megérdemli. Én kérdeztem Wiggo-t, miért pont Barnabás, más gyerek nem integet? Nem, úgy mint Barnabás nem. Ő mindig integet (ugye ami nem is integetés, vagyis ha azt vesszük hogy örömét fejezi ki, akkor igen), mindig ott van az útszélén, mindig lelkes, ezt a többi kamionos is megerősítette neki. Ezért ő. A többi, hogy mi külföldiek vagyunk, nem átlagos gyerekkel stb. már csak hab a tortán. 

Megpróbálunk egy kis pozitívumot vinni a magyar-norvég jelenlegi kapcsolatba. Legyünk mi az országimázs egy darabja? Nehéz lesz, mert vagy jót vagy semmit, ugye? Félre a térfával, nem erről fog szólni a történet, bár ki tudja mi a szerkesztő ötlete? 

Amúgy nem mondom, hogy nem esik jól egy kis figyelem, mindenki kicsit álmodik egy szereplésről, arról az 5 perc hírnévről. De a leglényegesebb, hogy minden gyerkőc megérdemelne egy ilyen nagy meglepetést, egy ekkora élményt, hát ha még érti is mi forog körülötte.

Gondolkodván, nem tudom hogyan tudjuk ezt megköszönni, talán majd elmondjuk minden kamionosnak, ha Eidfjordban járnak, és van idejük ugorjanak be hozzánk. De én nem adom ám fel, ha nem is most, de idővel kitalálok nekik valami nagyszerű meglepetést, kölcsön kenyér visszajár...

Itt tartunk most, folytatás hamarosan... kezdek izgulni...