vízbűl nyeri ki a zokszigént

Tegnap éppen tanulok idehaza, közben természetesen elkalandozik az elmém mindenfelé, ha pedig kinézek ezt látom. Naná, hogy le kell fotóznom. Ennyit a tanulásról. Persze folytattam utána. 

Ma pedig Bergenben voltunk, szülőtréningen. Na mennyit értettem belőle? Na pont annyit. De ez kellene nekem, hallgatni órákon át a norvégot. Élő szóban, az "őslakosoktól". Közben végérvényesen kiderült, hogy úgy iszom már a kávét, mint más a vizet (tisztán), és nem kisebb mennyiségben akár. És ami még történt, hogy megszámoltam mennyi alagút van a 140km-en Bergenig. 45 a bűvös szám. Persze lehet +/- egy vagy kettő, de akkor sem kevés. 100 méterestől 8 kilométeresig. Egyébként az utóbbiban a közepén egész télen +14 fok van. Nyár végén, ha jól emlékszem 18 volt.

Aztán kép nem készült, mert hazafelé Carmen nem akart vezetni, így nem tudtam fotózni az autóból. Pedig folyamatosan lehetne, végig víz mentén, meredek sziklák között.És szép idő is volt ráadásul. Majd legközelebb. Ugye sietni nem lehet (lehet, csak nem szokás, meg nem is merek, kicsit drága lenne), így odafelé 6,2-es átlag (69km/h átlagsebesség), hazafelé pedig kerek 6-os (64km/h) jött ki. 

Azért pár kép Bergenből a kórház melletti szállodából (kórházhoz tartozik).