emlékszem

Na nem sok mindenre, csak a lényegre, a hatalmas hóra. 

87 tele

Furcsa visszolvasni, és már 30 éve volt. Öregszem, ez nem jó, bölcs leszek, az jó. Ezek az állandó ellentmondások. 

Emlékszem, hogy persze engem elküldtek a suliba (feleslegesen, mert alig voltunk, mehettünk haza), hiszen közel laktunk. Izgalmas volt, megismételhetetlen. Az utca két oldaláról, a házak ereszcsatornájától szép "U" alakban "terpeszkedett" a hó, úgy, hogy az utca közepén a "völgyben" szerintem közel fél méteres volt. Így fújta össze a szél. Elszerencsétlenkedtem a suliig, majd vissza.

A legjobb mégis az volt, hogy a házunk melletti kereszteződésben jóval méter fölé tornyosult, egy 8 éves gyerek nem látszott ki, tudom, mert annyi voltam, és nem láttam ki belőle. Lényegében járatokat alakítottak ki benne, mi gyerekek nagyon élveztük, arra viszont nem emlékszem, hogy hány napig. Arra igen, hogy talán egy IFA jött először eltakarítani, de esélye sem volt, markolót kellett hozni, az hordta széjjel.

Ami érdekes, hogy a cikk szerint, országosan volt ez a helyzet (ez a része nem érdekelt gyerekként), és hogy tulajdonképpen csak 20-50cm tényleges hó esett, az én tévképzetemet (a méteres hóról), a szél játéka okozta bizonyos helyeken.

Aztán 2013-ban ez megismétlődött, csak nagyban, akkor már Mohán laktunk. A bekötő utak pont a szél útjában, mi még haza tudtunk menni, volt aki már nem. A Mohára bevezető úton a 81-es felől, csak egy autónyi utat tudtak "ásni", aminél a hó az autó fölé ért. Úgy kellett szinte találomra átvágtatni ezen a talán 100 méteres szakaszon, és senki nem tudta, vajon jön-e valaki szembe. Nem volt egy nagy élmény, vagyis de.

Közben pdig az az igazság, nincs tél Magyarországon. Három évente lehet talán a befagyott tavakra menni, hó meg nincs is, csak elszigetelt esetekben. Mondom úgy, hogy olvasom a híreket, a megdölt napi hidegrekordokkal. Jó?

Itt északon, mi meg ma plusz 4 fokban, esőben, szélben lovagoltunk Barnabyval. Ezért is jutott arra, hogy megemlékezek erről az eseményről. 

Délen hidegek, északon meleg az idő (melegeket nem akartam írni, kikérem magamnak), és szerintem megint gyatra lesz a hó mennyisége. Jó, persze a hegyekben van már, de hol van ez a két évvel ezelőtti rekord közeli (vagy megdölt) mennyiséghez, amikor a hytte-k tetejéről nem győzték a havat letakarítani a súly miatt. Három méteres havakat is említettek. Aztán tavaly ennek a fele sem hullott, és idén is ez lesz a helyzet, nagyon úgy tűnik. Baj, mert én szeretek hóban autókázni, nincs is jobb.

 Ezek a képek a két évvel ezelőtti rekord télen készültek, talán március-áprilisban, a Vikafjell-et átjáron. Mi nem tudtuk, hogy ez ilyen, szerencsénk volt aznap.

Hát ez jutott eszembe a 30 éves évfordulóról, hogy itt mennyire enyhe van és hogy kevés a hó. Nem baj, a tavasz hozza magát, mint végig napos és meleg idő, az a legszebb évszak mifelénk a három év tapasztalatából, és a hallottakból kiindulva.

De a hideg idő is tud csodás lenni, sőt, kell is, nem is tudom hogy lehet kibírni, mondjuk Ausztráliában. 

bubi